Álomra fel!

Életünk közel egyharmadát alvással töltjük. Az első pillanatban tán túlzónak tűnő mennyiség egyáltalában nem elvesztegetett idő. Ahogyan a dán filozófus és teológus, Kirkegaard fogalmaz: "aludni a legnagyobb zsenialitás".

Egy ausztrál kísérlet eredménye szerint a leghosszabb alvás nélkül töltött idő 18 nap 21 óra és 40 perc volt. A hintaszékben ébren töltött maratoni megmérettetés győztese ezután hallucinációról, paranoiáról, zavaros képzelődésről, beszélgetésfoszlányok és gondolatai összemosódásáról, valamint koncentrációs zavarokról számolt be. Nem véletlen, hogy az ókori Kínában az alvásmegvonás az egyik legsúlyosabb kínzási módnak számított. A kialvatlanság károsan befolyásolja az agyműködést, fizikailag rossz a testnek, árt az egészségnek. Egy indiai újság cikke szerint a kevés alvás – különösen, ha öt óránál rövidebb – nagymértékben növeli a szívroham kockázatát.

Ha valaki álmos, lassul a gondolkodása, csökken a figyelme és a koncentráló- képessége, gyakran ásít és nyújtózkodik. A szervezet érdemi pihenését kizárólag az alvás szolgálja: az inaktív állapot frissít, pihenteti a testet, serkenti az immunrendszer működését. Alvás közben növekedési hormonok termelődnek, amelyek elősegítik a szövetek regenerálódását és a vörösvérsejtek termelését. Ilyenkor a sejtek anyagcseréje a minimálisra csökken, csak a vegetatív idegrendszer által irányított létfontosságú szervek aktívak. Ezért nem jó lefekvés előtt közvetlenül jól bevacsorázni, hiszen a vérellátás visszaesésével a szervezet emésztési funkciója is pihenni megy. Ugyanakkor állítólag az éjszakai alvás során szervezetünk annyi kalóriát éget el, amennyi egyórás úszásnak felel meg. A mindennapi pihenésre – felnőtteknek átlagosan nyolc-kilenc óra alvásra – az agynak is szüksége van. A kialvatlan ember rosszul teljesít, ingerlékeny, ideges, memóriája is sokszor cserben hagyja, csökken a kreativitása, alkotóképessége.

A test tartóvázának, a gerincoszlopnak is kell a pihenés. Az egész napos ülő munka után a csigolyák fekvő helyzetben tudnak regenerálódni. Ehhez megfelelő matracra, párnára és ágyrácsra van szükség, de az alvás póza is lényeges. Szakértők úgy vélik, a hanyatt fekvés az egyik legegészségesebb, de az embriópóz is megfelelő a gerinc pihentetésére. A hason fekvésről viszont azt tartják, hogy feleslegesen terheli a nyakat és a derekat. Ha valaki kizárólag így tud aludni, a hasa vagy a feje alá helyezett kispárnával csökkentheti a terhelést, vélik az ortopédszakemberek. A feltöltődéshez szükséges idő egyénenként más, de általánosan igaz, hogy minél korosabb valaki, annál kisebb az alvásigénye, az idős emberek mindössze 23 percet töltenek a mélyalvás fázisában, ami egy fiatal felnőttnél 1,5 óra. Ideális esetben akkor kell felkelni, amikor jólesik.

Vizsgálatok igazolják, hogy a népesség egyharmada szenved álmatlanságban, ami állandó forrása a rossz közérzetnek. A háttérben lehet egészségügyi probléma, de sok esetben "csupán" civilizációs okokra vezethető vissza, ha valaki nehezen alszik el, vagy éjszaka gyakran felébred. A mindennapi munkahelyi megmérettetés, a stresszhelyzetek révén állandósult feszültség nem hat jótékonyan, de szakemberek szerint a mértéktelen késő esti tévénézés is akadálya lehet az elalvásnak.

Néhány vitamin hiánya is okozhat álmatlanságot. A kevés kalcium nyugtalanságot, éberséget, a magnézium hiánya idegességet okozhat, ami gátolja a nyugodt alvást. A B6- és B12-vitamin szintén nélkülözhetetlen a megfelelő alváshoz. Citromfűből, cickafarkból vagy kamillából nyugtató hatású gyógytea készíthető. Az illóolajok közül többek között a citromfű-, a bergamott-, a bazsalikom-, a levendula-, a kamilla-, a narancs-, a narancsvirág-, a geránium- és a jázminolaj segíthet leküzdeni az álmatlanságot. Álmatlanságot okozhat, ha túl meleg van a hálószobában vagy elhasznált a levegő. Alváshoz az optimális szobahőmérséklet 18 Celsius-fok.