Aludni, talán álmodni...

Álmatlanul hánykolódva töltött éjszakák, kialvatlanság, a nappalokra ránehezedő álmosság. A sokak számára bizonyára már ismerős panaszok hátterében ott bújó álmatlanság civilizációs létünk egyik jól ismert kártevője. Az alvás folyamata állandó forgatókönyv szerint szerveződik. Ha ez a folyamat felbomlik, kezdetben kialvatlanság lép fel.

Ez az állapot később állandósuló nappali panaszokhoz vezet. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkülözhetetlen a memória, a koncentráció, a hangulat és gondolkodás működése szempontjából. Alvásunkat az agyban elhelyezkedő biológiai óránk szabályozza, folyamatát összetett idegrendszeri szerkezetek irányítják. Mivel az alvás nagyon összetett folyamat, így a szervezet működésében bekövetkező változások könnyen alvászavarhoz vezethetnek. Ugyanakkor az alvás, a szervezetünkkel és a környezetünkkel állandó kapcsolatban lévő idegrendszerünk működése szempontjából nélkülözhetetlen.

Ha nem csukódik le a szeme - álmatlanság
Az álmatlanság napjaink talán leggyakoribb alvászavara, elalvási és/vagy átalvási nehézség, illetve korai ébredés jellemzi. Az inszomniában (magyarul: álmatlanság) szenvedőknek nem csak az éjszaka ébren töltött órái okoznak gondot, hanem az alvás mennyiségi és minőségi romlása miatt a másnapi szellemi és fizikai teljesítmény csökkenése is. Jellemző, hogy a panaszok felléptekor a legtöbb ember nem értékeli a problémát betegségnek, ezért nem fordul orvoshoz így az alvászavart nem ismerik fel, és nem kezelik időben. A banálisnak tűnő probléma, az egyre gyakoribbá váló álmatlan éjszakák azonban egyre kényelmetlenebbé válnak az aludni vágyó ember életében.

Az álmatlanság - betegség vagy tünet?
A legfontosabb, orvos és laikus körökben is elterjedt tévhit az, hogy az inszomnia egy önálló betegség. Ezzel szemben az álmatlanság nem más, mint egy tünet, hasonlóan a lázhoz, vagy a fejfájáshoz. Hátterében minden egyes esetben megtalálható a kiváltó ok! Elalvási zavarról beszélhetünk, ha a villanyoltástól az első alvásciklus kialakulásáig 20 percnél tovább tart, amíg elalszunk. Ilyenkor a beteg képtelen kikapcsolni az agyát, gondolatai ébren tartják. A hátterében rendszerint munkahelyi, vagy magánéleti konfliktus okozta stressz áll, ezek elmúltával a normál alvás visszatér. Amennyiben a kiváltó ok elhúzódó és állandó feszültséget tart fenn, az alvászavar is makacsul fennmarad.

Gyakori okok:
• a helytelen életmód,
• a túlzott mennyiségben elfogyasztott élénkítő szerek (koffeintartalmú italok, cigaretta)
• szorongás, amelyet az életünkben szinte folyamatosan jelenlévő elvárások, megfelelési kényszer, egzisztenciális problémák nyomása okoz.

A normál elalvás utáni gyakori ébredést átalvási zavarnak nevezzük. Ennek hátterében számos szervi betegség, mint pl. légúti allergia, asztma, szív- és pajzsmirigybetegség, mozgásszervi panaszok állhatnak. Ilyen esetekben először mindig a kiváltó okot kell azonosítani, hogy az alvászavar kezelhető legyen.

Megoldások - aludja át az éjszakát!
Alvászavar esetén érdemes minél előbb tanácsot kérni, mert a korán felismert baj könnyen kezelhető. A rendszeres stressz mellett fellépő álmatlanság esetén jó hatékonyságúak lehetnek
• a gyógynövény tartalmú készítmények, ezek szedése ugyanis nem okoz hozzászokást, használatuk biztonságos, hosszabb távon szedhetők, más gyógyszerek hatását nem befolyásolják.
• Ezekkel ellentétben a hagyományos altatók hosszabb távú, gyakran túlzott mennyiségben való szedése függőséget okozhat. A hagyományos altatók kizárólag minimum három hétig elhúzódó panaszoknál ajánlottak orvosi javaslat alapján!

Ha az alvászavar mellett hangos, minden testhelyzetben jelentkező horkolás van, vagy elalváskor a lábakban kellemetlen mozgásra kényszerítő érzés alakul ki, akkor az altatók felírása előbbi esetében tilos, utóbbinál felesleges, ilyenkor alvásdiagnosztikai vizsgálat szükséges!

Dr. Terray-Horváth Attila
Neurológus, alvásmedicinában jártas szakember