Szükséges e aludnunk?

Habár félretehetjük az alvást, hogy a napi idõbeosztásba még több dolog férjen bele, az alvásigény elõbb-utóbb elodázhatatlan lesz és kénytelenek leszünk nyugovóra térni. Ez a mindennapos jelenség egy adenozin nevû vegyületnek köszönhetõ. Ennek a természetes kémiai anyagnak a szintje folyamatosan nõ a vérben az ébrenlét alatt, és csak alvás közben bomlik le.

Ez az az anyag, aminek segítségével számon tartja a szervezet az elveszett alvást és jelzi, ha pihenésre van szüksége. Így a szervezet arra kényszerül, hogy pótolja az elveszett alvást egy hosszabbal. Ez a molekuláris szinten beépített visszacsatolás biztosítja, hogy az ember ne tudjon hozzászokni a szükségesnél kevesebb alváshoz. Így az alvással biztosan nem marad az ember sokáig adós.

Az idõpontot, amikor már álmosnak érezzük magunkat, és aludni szeretnénk menni, szintén meghatározza a belsõ biológiai óra, és a környezeti tényezõk - legfõképpen a sötétség és a világosság. A biológiai óra tulajdonképpen nem más, mint egy kis sejtcsoportosulás az agyban, ami a szembe érkezõ fényjelektõl függõen válaszol.

Amikor leszáll az éjszaka, a biológiai óra elkezd egy melatonin nevû hormont termelni. Ahogy növekszik a mennyisége a szervezetben, úgy érezzük egyre inkább álmosnak magunkat, ez az érzés éjfél és reggel 7 óra között a legerõsebb. Másodszor is elõjöhet a jelenség, csak egy kicsit enyhébb formában, méghozzá a délután közepén 1 és 4 óra között. Ekkor emelkedik meg másodszor is a melatonin termelés, ami álmossá tehet.

Biológiai óra

Az, hogy a legéberebbek napközben vagyunk, és a legálmosabbak a hajnali órákban, szintén a biológiai óránknak köszönhetõ. Mi emberek, napközben teljesítünk a legjobban, de a felgyorsult, 24/7-es életvitel gyakran megköveteli tõlünk az éjszakai munkát is. A összes foglalkoztatott mintegy egynegyede dolgozik éjszaka, és ezeknek a több, mint egyharmada küszködik az álmossággal, vagy éppen a nehéz alvással.

Mivel a munkaidõ beosztásuk nem felel meg a biológiai szabályoknak, ezért õk gyakran érzik magukat álmosnak munka közben, és nehezen tudnak aludni nappal, amikor számukra eljön az alvásidõ. Az éjszaka dolgozók számára a fáradtság veszélyes lehet, a legtöbb üzemi baleset ilyenkor történik. Ilyen volt például az atomeromu katasztrófája Three Mile Island-en és Csernobilban, vagy az exxon valdez- ben történt olajbaleset.

Az éjszakai munkát végzõknél nagyobb a kockázata egy közlekedési balesetnek is, amikor például munkából hazafelé tartanak. Egy felmérés szerint az éjszakai mûszakban dolgozók 20% -ának volt megtörtént, vagy kis híján megtörtént közlekedési balesete az éjszakai mûszak utáni hazaúton. Az éjszakai mûszakban dolgozóknál nagyobb valószínûséggel fordulnak elõ egészségügyi problémák is, mint például szívbetegség, emésztési zavarok, fertõzések, valamint mentális bajok. Ezek legalább részlegesen kapcsolatban állhatnak a krónikus kialvatlansággal.

Befolyásoló tényezők

Más tényezõk is befolyásolhatják az alvásigényünket. Ilyen például az immunrendszer cytokin nevû sejthormonjainak termelése. Ezek a vegyületek bizonyos fertõzéses megbetegedések vagy krónikus gyulladások esetén kerülnek elválasztásra nagy mennyiségben, és azzal a tûnettel járhatnak, hogy ilyenkor az ember a szokásosnál többet alszik. Ezalatt a szervezet több energiát tud fordítani a betegség legyõzésére. Újabb tanulmányok szerint a kipihentség növeli a fertõzésekkel szembeni ellenállóképességet is.

Az embereket leginkább a szokásaik irányítják. Az egyik legnehezebben megváltoztatható szokás pedig az alvás és ébrenlét ciklusának kialakult szokása, amelynek mindennapos betartására számos élettani tényezõ segít minket. Ezek következtében nagy nehézséget okozhat az idõzónák közötti utazás idõpontjának helyes megválasztása is.

Elõfordulhat, hogy a fényviszonyokból származó biológiai inger szerint már reggel 8 óra van, és aktívnak kellene lenni, de a szervezet szerint még csak hajnali négy van, és pihenésre van szüksége. A következmény pedig az lesz, hogy az ember fáradt lesz egész nap, és mind az alvás, mind pedig az ébrenlét nehézséget fog okozni számára. Mindezek miatt a közérzete is rosszabb lehet, nehezebben fog tudni koncentrálni, hányinger, gyomorémelygés alakulhat ki.