Orrhosszal az allergia előtt

A gyermekkorban kezdődő allergiás nátha Magyarországon népbetegségnek számít, minden negyedik honfitársunk szenved tőle. A kiváltó okokról, az élettani háttérről, a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről egyre többet tud az orvostudomány, az ismeretek azonban a jelek szerint nehezen válnak közkinccsé: sok a tévhit, és kevesen fordulnak szakemberhez optimális időben – vagyis az első tünetek megjelenése idején, a betegség kialakulása előtt.

Idehaza a teljes népesség 25 százaléka szenved légúti allergiában, az érintettek közel felénél közepes vagy súlyos tünetek jelentkeznek. A WHO a betegek számának rohamos növekedésével számol, a világszervezet előrejelzése szerint 2025-re a világ népességének 50 százaléka allergiás lesz. A légúti allergia furcsa betegség: elsősorban a fiatalabbak körében gyakori. A genetikai okok és a civilizációs tényezők (a dízelkorom-részecskékre tapadó pollenszemcsék, az ételszínezékek, a dohányfüst) hatására kisgyermekkorban kezdődik, és a fiatal felnőtteknél éri el a csúcspontját. A tünetek a legtöbb esetben már húszéves kor alatt megjelennek.

Az allergia Magyarországon jellemzően „alulkezelt” betegség, ami azt jelenti, hogy a 2,5 millió becsült allergiás közül csupán 220 ezer kap orvosi kezelést. Az immunrendszer kóros működéséből fakadó állapot elhanyagolása azonban a későbbiek során súlyos szövődményekhez, gyakran például asztmához vezethet. Ráadásul előrehaladottabb stádiumban a kezelés jóval nehezebb, meg persze drágább is.

Az allergiás rhinitis, amelynek a szezonális megjelenési formáját a köznyelv szénanáthaként emlegeti, az orr és a melléküregek nyálkahártyájának az allergének által kiváltott gyulladása vagy irritációja. A betegség olyan emberek esetében alakul ki, akiknél az immunrendszer a pollenekkel, poratkákkal vagy más irritációs anyagokkal szemben „túlreakciót” mutat. Kezdeti tünetként elkezdődik az orrfolyás, majd kialakul az idült orrdugulás. A szabad idegvégződések irritációja orrviszketést és tüsszögést, a fokozott váladéktermelés pedig orrfolyást okoz. Elhanyagolt esetekben súlyosabb szövődmények jelenhetnek meg: fennáll az ödémás területek bakteriális felülfertőzésének a veszélye, a rossz szellőzés nyomán kialakulhat az orr melléküregeinek idült gyulladása, ami áttételesen akár halláskárosodáshoz is vezethet. Az orr szűrő és párásító szerepének csökkenése az alsó légutak épségét is veszélyezteti. Az elhanyagolt szénanátha az esetek 20 százalékában vezet asztmás megbetegedéshez.

A közepesen súlyos esetek gyakori kísérőjelensége az alvásprobléma, a munkateljesítmény csökkenése, a fáradékonyság és az életminőség romlása.

Az allergiás náthát a betegség súlyossági fokozatának megfelelően kell kezelni. A többlépcsős kezelés első szintje valójában csupán az allergének tudatos kerüléséből, illetve a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátításából áll. A második lépcsőt a gyógyszerek jelentik, a harmadikat pedig a korszerű, specifikus immunterápiák.

Számos ötlet terjedt el a köztudatban az allergének kerülésére, például a háziporatka- és állatszőr-allergia ellen a hetenkénti ágyneműmosás, a szőnyegpadló helyett a mosható burkolat, az atkairtó vegyszerek, a porfogók eltávolítása, a „csodaporszívó”, a plüssjátékok kezelése, az állat eltávolítása a lakásból/házból és az állat fürdetése. Ezeknek az intézkedéseknek a klinikai haszna ugyanakkor a gyakorlatban ritkán érzékelhető.

A második lépés, vagyis a gyógyszeres kezelés részeként szükség lehet recept nélkül kapható orrspray-kre és orrcseppekre is. A gyógyszeres kezelés és az immunterápia természetesen orvosi közreműködéssel történik, ugyanakkor erre, vagyis az orvos felkeresésére épp a leginkább érintett fiatal korosztály hajlik a legkevésbé. Augusztus elsején (a parlagfűszezon „hivatalos” kezdetén) interaktív kampány indult az érintettek felvilágosítására, az adott generáció médiahasználati szokásaiból kiindulva természetesen az interneten. A www.orrmonolog.hu egyrészt sokoldalú és folyamatosan frissülő ismerettárként funkcionál (pollennaptárral, kislexikonnal, tesztekkel), másrészt pedig olyan „digitális üzenőfalként”, ahol felkészült szakemberek válaszolják meg az allergiával kapcsolatos kérdéseket.

A megelőzés lépései pollenallergia esetén

Figyeljük a pollen-előrejelzést!

Maradjunk a lakásban, amikor magas a pollenszám! Ilyenkor kerüljük a szabadtéri sportokat, kirándulást, különösen a pollenben gazdag területeken! Ne szervezzünk programokat olyan napokra sem, amikor az időjárás meleg, fülledt, szélcsendes!

Zárjuk be az ajtókat és az ablakokat ilyenkor, hogy minél kevesebb pollen jusson be a lakásunkba! Otthonunkat csak hajnalban vagy kora este szellőztessük, ilyenkor van ugyanis a legkevesebb pollen a levegőben!

Mossunk gyakrabban hajat és cseréljük a szokásosnál sűrűbben ágyneműnket! Mivel a pollenek könnyen megtapadhatnak hajunkban, lefekvés után a párnánkra, s onnan az orrunkba kerülve súlyos allergiás panaszokat válthat -nak ki.

Autózás közben ne tekerjük le az ablakot, különösen akkor ne, ha mi vezetünk! Használjuk a légkondicionálót, és lehetőség szerint szereltessünk be szűrőberendezést is az autónkba!

A szabadban mindig viseljünk napszemüveget! Ez ugyanis nemcsak a káros napsugaraktól, hanem a pollenektől is védi a szemünket.