Rosszul alszanak a magyar nők

Egy ágyban az ellenséggel

A pároknak egészségük védelmében meg kell fontolniuk, hogy együtt aludjanak-e - figyelmeztet egy brit alváskutató, Neil Stanley, aki maga is külön alszik feleségétől. Az együtt alvó párok szerinte ugyanis 50 százalékkal gyakrabban szenvednek alvászavartól, mint a külön pihenők. A tudós rámutatott arra, hogy az emberiség történetében a párok együttalvása lényegében csak a XIX. században vált általánossá. Az ókori Rómában például a hitvesi ágy szexszentély volt, nem pedig alvóhely. Stanley 40 páron felmerést végzett, hogy mikor alszanak jobban: együtt vagy külön. Amikor az alvótárs megmozdult álmában, párját 50 százalékos eséllyel valamennyire megzavarta alvása közben.

Házi praktikák helyett háziorvos

A változó kor sem csak a hormonális változásokról szól: a kor előrehaladtával egyre több alvást negatívan befolyásoló társbetegség alakulhat ki (pl. magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegségek, depresszió stb.), ráadásul gyengülhet a belső biológiai óra működése is – ez utóbbi elsősorban 55 év felett válik gyakoribbá. Ilyenkor sokan össze-vissza kísérleteznek szomszédtól, innen-onnan kapott praktikákkal, amik többet árthatnak az alvásnak, mint használnak. Az alvászavarok kezelése komoly fejlődésen ment keresztül, orvosunk számos gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési móddal segíthet, így ma már lehetőség van a megzavart belső óra újraállítására is.

A Pihent Agyúak Társasága (PAT) szemléletváltást sürget az alvással kapcsolatos gondolkodásban. Céljuk, hogy a tartós kialvatlanságtól szenvedők forduljanak orvoshoz, mielőtt problémájuknak súlyosabb egészségügyi, társadalmi, családi és szociális következményei lesznek. Különösen veszélyeztetett az 55 év feletti korosztály: ebben a korban válnak gyakoribbá az alvásproblémák. Ilyenkor fontos felkeresni háziorvosunkat – ő tudja megállapítani, hogy az alvászavar hátterében valamilyen komoly betegség áll-e, vagy egyszerűen a belső óra elállítódásáról van szó, ami megfelelő kezeléssel ma már helyreállítható.

Az alvászavar tipusai:

1 Disszomnia: az alvás-ébrenlét szabályozás zavara. Az alvás mennyisége és minősége eltér a fiziológiástól. Az elalvás és az alvás fenntartásában figyelhető meg zavar. Az alvás oka a szervezeten belül van: idiopátiás insomnia és hypersomnia, a narkolepszia, a poszttraumás hypersomnia, az obstruktív és alvási apnoe, a nyugtalan lábak szindróma, valamint az alvás alatti periodikus lábmozgás. Az alvás oka a szervezeten kivül van: a nem megfelelő alváshigiéné, az alváskészséget gátló szokások, a környezeti ártalmak (pl. zaj), bizonyos gyógyszerek, drogok, valamint az alkohol.Valamint ide tartozik a circadián ritmus zavara.

2. Paraszomnia: az alvásperiódus alatt jelentkező zavaró jelenségek következménye, az alvás-ébrenlét szabályozás nem károsodott. Ébredési zavarok: alvajárás, éjszakai felrettenés, zavart ébredés. Az alvás-ébrenlét átmeneti zavarai: elalvási myoclonus, lábgörcsök, alvás közbeni beszéd. REM-paraszomniák: lidérces álom, alvási paralízis. Valamint ide tartozik a bruxismus, enuresis nocturna és a hirtelen csecsemőhalál.

3. Pszichiátriai, neurológiai vagy más megbetegedéssel együtt járó alvászavarok.