Tudatos álmodók

A tudatos álmodás az álmodás egy fajtája, melynél az alvó személy tisztában van tudatállapotával, felismeri, hogy épp álmodik, és jártasságától függően bármely elemét befolyásolhatja vagy meghatározhatja. A tudatos álmot éber álomnak, tiszta álomnak vagy (az angol lucid dream kifejezésből) lucid álomnak is nevezik. Az éber álmodás egyaránt lehet spontán, vagy szándékosan előidézett élmény.

Egyes emberek álmukban is tudják, hogy álmodnak: kutatók rájöttek a titok nyitjára.

A bonni, a darmstadti, a mainzi egyetem és az amerikai Harvard Medical School kutatói felfedezték, hogy a tudatos álomnál az agy egyszerre két tudatállapotban leledzik. Az alvó agy álmodik, és ezzel egy időben az álomfantáziákat valóságellenőrzésnek veti alá. Ezt a képességet el lehet sajátítani.
A rémálmok elsősorban azért rémisztőek, mert az álmodó "készpénznek" veszi őket. Az ilyenkor érzett félelem fölöttébb valósnak tűnik. Egyesek azonban észreveszik, hogy álomképeik a fantázia szüleményei. Eddig nem lehetett tudni, hogy e tudatos álmok során mi megy végbe az agyban - tájékoztatta Ursula Vossbonni pszichológus a Die Welt című német lapot.

A kutatók először azzal próbálkoztak, hogy a kísérletben részt vevő hallgatóknál tréninggel fokozzák a tudatos álom valószínűségét. A résztvevőknek a heti ülések során például olyan szituációkat kellett kigondolniuk, amelyek alapján el tudják különíteni az álmot a valóságtól. Ilyen mankó, ha be tudjuk fogni az orrunkat, és mégis tudunk lélegezni.

A húsz résztvevő közül hatnak sikerült ily módon négy hónap alatt legalább heti háromra növelni tudatos álmaik gyakoriságát. A kutatók ezután megvizsgálták agyműködésüket, és megállapították, hogy a tudatos álmok során a homloklebeny jóval aktívabb, mint alapesetben.
A homloklebeny, más néven frontális kortex felelős a történések kritikus értékeléséért, és az álmok során többnyire inaktív. A többi agyterületen azonban minden ugyanúgy zajlik le a tudatos álom során, mint a normál álom esetében. Olyan, mintha az agy egyik része hirtelen felébredne, míg a többi tovább aludna - magyarázta Voss.

Bár az eredmények egyelőre átmeneti jellegűek, a kutatók remélik, hogy a tudatos álmodás elsajátításával a rémálmoktól kínzott emberek megtanulhatják, miként ellenőrizhetik álmaik valóságosságát. Így a fantáziák elveszítenék félelmetes mivoltuk egy részét.
A kutatás a pszichózisban szenvedő betegeken is segíthet, mivel e betegségnek is velejárója a nem felismert fantáziálás. A tudatos álomhoz képest itt fordított a helyzet: az érintett ébren van, fantáziáit mégsem képes kritikusan elemezni. Lehetséges azonban, hogy ezt is el lehet sajátítani, így a betegek megtanulhatnának különbséget tenni a valóság és az őrület között - vélekedett a szakértő.